Hakchum - Darut�nc:
A busani Dongnae tartom�ny melegviz� term�lf�rd�ir�l h�res, �s mindig is a kikapcsol�d�s �s a sz�rakoz�s egyik fontos k�zpontja volt. A h�res dongnae-i darut�ncot az itteni hivatalnok �s a pihenni �rkez� vend�gek hagyt�k az ut�korra, hiszen eredetileg a Chosun-dinasztia hivatalnokai t�ncolt�k, akik az utc�n sz�rke fel�lt�t �s fekete kalapot viseltek. Minthogy a t�ncos mozg�sa �s az �ltala viselt sz�rke �lt�z�k egy darura eml�kezteti a n�z�t, �gy lett a t�nc neve darut�nc, amely ma a busani kultur�lis �r�ks�g r�sze.

Buchechum – Legyez�t�nc:
A legyez�t�nc, a buchechum 1940-b�l val� �s a h�res koreai t�ncos, Choi Seunghui nev�hez f�z�dik. Ezt a fajta t�ncot eredetileg s�m�nista ritu�l�k alkalm�val t�ncolt�k. A sz�nes ruh�kba �lt�z�tt t�ncosok kez�kben legyez�ket, busches-t tartanak, �s �gy adj�k el� l�tv�nyos koreogr�fi�val fel�p�tett t�ncukat. Az els� legyez�t�ncot a koreai kultur�lis deleg�ci� j�volt�b�l 1968-ban l�thatta a k�z�ns�g az 1968. �vi Mexik�i Olimpi�n, �s ez a t�nc az�ta minden koreai t�ncprodukci� elmaradhatatlan r�sze. Bae Jung-hye �jszer� koreogr�fi�ja tov�bbfejleszti a hagyom�nyokat, �s a hangs�lyt a legyez� �s a t�ncos mozg�s�nak k�l�nleges eszt�tikai sz�ps�g�re �s egys�g�re helyezi.

Janggochum - T�nc homok�radobbal:
A homok�radobbal, a janggo-val el�adott n�pt�nccal gyakran tal�lkozhatunk Korea minden r�sz�n. A t�ncos a v�ll�hoz sz�jjal r�gz�tett homok�radobot mindk�t v�g�n egyszerre sz�laltatja meg, �s ek�zben a zene ritmus�ra t�ncol. A t�nc forgataga, eleganci�ja �s dinamizmusa az �nnepek hangulat�t id�zi.

Gainjeonmokdan-b�r�s�g t�nc:
1828-ban j�tt l�tre ez a t�nc.Egy v�za p�nk�sdi r�zs�t helyeznek el a sz�npad k�zep�n.Majd a t�ncosok k�t csoportra oszolva vesz mindenki egy vir�got a v�z�b�l. Jellemz� a lass�,nyugodt mozg�s.