A Koreai K�zt�rsas�g, h�tk�znapi nev�n D�l-Korea (koreaiul: 대한민국, �t�r�ssal: Tehan Minguk) eln�ki k�zt�rsas�g Kelet-�zsi�ban, a Koreai-f�lsziget d�li r�sz�n. Egyetlen sz�razf�ldi hat�ra demilitariz�lt �vezet, amely �szak-Kore�val k�z�s. A k�t Korea 1945. augusztus 15-�ig egy �llamot alkotott. Keleten a Jap�n-tenger (hivatalos koreai nev�n Keleti-tenger), d�len a Koreai-szoros �s nyugaton a S�rga-tenger mossa partjait. A nagy t�rt�nelmi m�ltra visszatekint� D�l-Korea ma a vil�g egyik vezet� gazdas�gi hatalma, a F�ld leggazdagabb orsz�gainak egyike, sz�mos nemzetk�zi sz�vets�g tagja. F�v�rosa �s legnagyobb v�rosa Sz�ul, a vil�g m�sodik legnagyobb v�rost�m�r�l�se. A f�v�roson k�v�l m�g �t milli�s nagyv�ros tal�lhat� D�l-Kore�ban.

T�rt�nelem:
Az 1945-ig egys�ges Korea ter�let�n Kidzsa kir�ly i. e. 1100 k�r�l alap�totta az els� dinaszti�t. Ezt d�len H�rom Han Birodalma v�ltotta fel i. e. 194-ben. Az egys�ges koreai �llam i. sz. 668-ban j�tt l�tre, Silla n�ven. Kore�t k�ls� hat�sok f�leg K�na fel�l �rt�k. Onnan �rkezett a buddhizmus, a konfucianizmus �s sz�mos m�s ismeret. Az orsz�g mai neve a k�z�pkori Korjo (koreaiul 고려) dinasztia nev�t �rzi. Az orsz�gban 1395-t�l eg�szen a jap�n megsz�ll�sig (1910) az I- vagy Csoszon-dinasztia uralkodott. A jap�nok annekt�lt�k Kore�t, a m�sodik vil�gh�bor� idej�n rend�ri diktat�r�t vezettek be, �s az orsz�g gazdas�g�t katonai c�ljaik szolg�lat�ba �ll�tott�k. A sz�vets�ges hatalmak 1943-ban meg�llapodtak abban, hogy a h�bor� befejezte ut�n helyre kell �ll�tani az orsz�g f�ggetlens�g�t. 1945-ben az orsz�g �szaki r�sz�t szovjet, a d�li r�sz�t amerikai csapatok sz�llt�k meg, �s a 38. sz�less�gi k�r ment�n felosztott�k az orsz�got. Az ENSZ felh�v�s�ra a d�li orsz�gr�szben 1948 m�jus�ban nemzetgy�l�si v�laszt�sokat tartottak, majd a parlament a szovjet seg�ts�ggel megalak�tott �szak-Korea f�ggetlens�g�nek kiki�lt�s�t k�vet�en, 1948. augusztus 15-�n kiki�ltotta a Koreai K�zt�rsas�got. A k�t Korea viszonya egyre jobban elm�rgesedett, ami 1950-ben a koreai h�bor�hoz vezetett. Az egyik f�l gy�zelm�vel sem v�gz�d� h�bor� az 1953-ban al��rt t�zsz�neti egyezm�nnyel �rt v�get, a k�t Korea azonban technikailag hadban �ll egym�ssal. 2007. okt�ber 4-�n No Muhjon �s Kim Dzsongil al��rt egy nyolc pontb�l �ll� b�kemeg�llapod�st, amely szerint a k�t f�l a tart�s b�ke fenntart�sa �rdek�ben magas szint� diplom�ciai t�rgyal�sokat folytat, gazdas�gi fejleszt�seket hajtanak v�gre, fel�j�tj�k a vas�ti, k�z�ti �s l�gi k�zleked�seket, tov�bb� k�z�s olimpia megrendez�s�re tesznek l�p�seket. A t�rgyal�sok lez�r�s�t k�vet�en nem sokkal, okt�ber 9-�n �szak-Korea ism�t nukle�ris k�s�rleteket hajtott v�gre. H�rom �vvel k�s�bb, 2009 elej�n a k�t orsz�g viszonya ism�t elm�rgesedett: �szak rak�t�kat telep�tett a hat�r menti ter�letekre, illetve megfenyegette D�lt �s az USA-t, ne merj�k zavarni els� m�holdjuk �rbe juttat�s�t, melyet �prilis 5-�n fell�ttek. Szerz�d�s�k form�lisan is v�get �rt.

�ghajlat:
Korea a m�rs�kelt �ghajlati �vben fekszik. Az �ghajlat jellege tenger mell�ki helyzete ellen�re meglehet�sen kontinent�lis. K�l�n�sen a f�lsziget belsej�ben lev� magas hegyvid�kek hidegek t�len. A d�li part �ghajlata m�r szubtr�pusi jelleg�. Hat az �zsiai monszun, ez�rt a ny�r k�zepe nagyon csapad�kos. A d�li partot ny�r v�g�n t�jfunok s�jthatj�k. Ezek nem csak a viharos sz�llel okoznak k�rt, hanem a vele j�r� heves es� helyi �rvizet okoz.

V�zrajz:
Naktong (낙동강, Naktonggang) a leghosszabb, 525 kilom�teres
Han foly� (한강, Hangang), amely Sz�ul v�ros�t szeli kett�